Hírek
  • Megjelent a 70/2007 FVM rendelet

    70/2007. (VII. 27.) FVM rendelet a bor forgalombahozatali járulék megfizetésének, kezelésének és felhasználásának szabályairól

    A rendelet teljes szövege elolvasható itt.

  • SZÜRET 2007

    2007. augusztus 26-tól Egerbaktán is elindul a szüret. A felvásárlói ütemezésnek megfelelően, illetve az Egri Hegyközség értesítéseihez igazodva folyamatosan történik az egyes fajták szedése. A szőlől származási bizonyítványkérő lapok átvehetőek személyesen az Egri Hegyközség Irodájában, az Egerbaktai Hegyközség Irodájában a fogadóórákon, illetve Egerbaktán a Bakta Rider fagyizóban.

  • Egerbaktai falunap - 2007.szeptember 8.

    Hegyközségünk aktív részvételével idén is megrendezére kerül az Egerbaktai szüreti felvonulás és falunap. A Hegyközség önálló sátorral, díjazott borokkal, és vaddisznópörkölttel  várja a látogatókat. Mindekit szeretettel várunk !

Egerbakta természetrajz

a a a

A csapadék évi összege 630 mm, az évi középhőmérséklet 9,5-9,8°C, az évi napsütéses órák száma meghaladja az 1900 órát. Leggyakrabban az északnyugati és a délkeleti szelek fújnak.

A legnagyobb tengerszint feletti magasság nem éri el a 400 m-t. A Laskó-patak átfolyik a falun, a Szóláti-patak pedig a falu határában ered. Az északkeleti határ mentén található a tőzegmohás Baktai-tó.

termrajz01_410 

A természetes növényzet növénytársulásai a gyertyános és cseres tölgyesek, de megtalálhatók a karsztbokorerdők és a sztyeprétek is. Nagy és kisvadak, illetve különböző madárfajok élnek itt. Határában 1767 óta ismert szén lelőhely van, 1860-ban tárták fel kutatóaknákkal, de művelésbe nem fogták. Területén diabáz követ bányásznak, amely zúzott formában kerül további felhasználásra. Erdőterülete 24 %. Talaja is változatos, vannak a területén barna erdőtalajok, egyéb barnaföldek és agyagon kialakult barna erdőtalajok egyaránt.

Míg a mocsarak hazánkban csaknem minden állóvíz parti részén és a folyók ártéri területén is megtalálhatók, a lápok könnyen összeszámolhatók, összes kiterjedése is mindössze néhány száz hektár. Miután e területek a letűnt évezredek növényzetének néhány túlélő képviselőjét őrzik, szigorú védelmük szükségessé vált. Az "egerbaktai tőzegmohás láptavak"-at 1978-ban nyilvánították védetté. A községtől gyalogosan 20 perc alatt megközelíthető terület szabadon látogatható. A gyalogtúrát kedvelők az almári vasútmegállóból sárga jelzésű turistaúton közelíthetik meg. Egerbakta felől a Tóvölgyön át kb. 25 km-re, a baktai Nagy tótól alig 70 méternyire, a Tóhegy oldalán fekszik a kis tőzegmohás láp, a tengerszint felett 280 m magasan.

termrajz02_410 

1955 nyarán a lápot körülvevő 50-60 cm vízgyűrű jelentős része a Tóvölgy felé elszivárgott, s ez lehetővé tette, hogy száraz lábbal bejussunk a mohást védő, sűrű rekettyefűz koszorúig. Ha e természetes kerítésen átjutunk, elénk tárul a láp igazi arca. Az itt élő növények többsége hazánkban rendkívül ritka: a más-más tőzegmoha közül a legszebb és legterjedelmesebb berezdeltlevelű tőzegmoha, a mocsári pajzsika, a május elején virágzó, fokozottan védett vidrafű, az aranysárga fürtös lizinka, a karcsú gyapjúsás csupán itt fordul elő hazánkban.

A tőzegláp korábbi állapotához képest mára jelentősen romlott, sajnos ma már csak nyomokban lelhetőek fel az egykori összefüggő láp foltjai, és a fauna világa is szegényebb lett.

termrajz03_410 

 
E-mail küldése:





Ellenörző kód

Kérjük írja be a fenti ellenőrző kódot!